Hírek

Litvánia, Lettország és Észtország közösen fordult az Európai Bizottsághoz kiegészítő uniós pénzügyi támogatásért drónelhárító képességek kiépítésére – közölte Robertas Kaunas litván védelmi miniszter. A miniszter nem közölte a kért összeget, ugyanakkor értesülések szerint a három ország 500 millió eurót igényelt.

A Saab szélesebb szerepet kíván betölteni Svédország védelmi űrszektorában a hazai ipari bázis technológiáinak integrálásával: egyetértési megállapodást írt alá az SSC Space, az OHB Sweden és az Ericsson vállalatokkal a jövőbeni több hadszíntéri (multi-domain) és űralapú képességek feltárására. A kezdeményezés célja, hogy a vállalat rendszerintegrátorként pozicionálja magát az űripari értéklánc egészében, saját szenzor-, kommunikációs és védelmi rendszerbeli szakértelmét ötvözve a három svéd partner specializált képességeivel.

Az Európai Bizottság felmérést indított a védelmi és biztonsági ágazat szereplői körében, hogy feltérképezze az európai cégek versenyképességét, innovációs képességét, termelési kapacitását és exportlehetőségeit. Az október 18-ig beérkező vállalati és szakmai visszajelzéseket az uniós védelmi ipar előtt álló kihívások és fejlesztési prioritások meghatározásához használják fel.

A Baykar közlése szerint AKINCI pilóta nélküli harci repülőgépe egy új éleslövészeti teszt során a Roketsan UAV-300 szuperszonikus ballisztikus rakétájával több mint 250 kilométer távolságból talált el egy tengeri célt. A gép a tekirdağı Çorlu repülési kiképző és tesztközpontból szállt fel, a Fekete-tengeri tesztkörzetben, Sinop partjainál hajtotta végre a közvetlen találatot eredményező indítást, majd a tervezett útvonalon visszatért Çorluba.

A francia Thales védelmi csoport a múlt csütörtökön bemutatott HexaForce mesterségesintelligencia-alapú vezetési és irányítási (C2) rendszert az amerikai védelmi technológia szuverén európai alternatívájaként pozicionálja. A Thales vezetői szerint ez a sokoldalúság alkalmassá teszi a rendszert arra, hogy a francia tisztviselők háttérben folytatott egyeztetései nyomán több európai ország közös kezdeményezésének alapjává váljon, amely azután uniós programokból juthatna finanszírozáshoz.

Az európai hadiipar nem szakíthatja meg az Egyesült Államokkal fennálló ipari kapcsolatait, mert önállóan nem képes kielégíteni a gyorsan növekvő fegyverigényt – figyelmeztetett a Nammo vezérigazgatója. Morten Brandtzæg szerint a transzatlanti védelmi ellátási láncok annyira összefonódtak, hogy a politikai feszültségek ellenére is fenn kell tartani az együttműködést.

A brit kormány tárgyalásokat folytat a védelmi kiadások finanszírozását szolgáló globális beruházási bankhoz való csatlakozásról: John Healey pénzügyminiszter mérlegeli a Kanada által életre hívott Defence, Security and Resilience Bank (DSRB) tagságát – nem sokkal azután, hogy elődje, Rachel Reeves elutasította az ötletet. A támogatók szerint a multilaterális intézmény olcsóbb hitelekhez juttatná a kormányokat a katonai kiadások növeléséhez.

Ursula von der Leyen az Európai Unió helyzetéről szóló 2026-os beszédében a védelempolitikát Európa stratégiai önállóságának egyik központi elemévé tette. Az Európai Bizottság elnöke új közös védelmi eszközöket, Ukrajnával indítandó hadiipari projekteket és egy közösen fejlesztett, moduláris rakétavédelmi rendszert helyezett kilátásba, miközben egy NATO 4. cikkéhez hasonló uniós biztonsági mechanizmus és egy új Európai Biztonsági Tanács létrehozását is javasolta. Utóbbiba az EU mellett Ukrajnát, az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Kanadát és más partnereket is bevonnának. A bejelentések azt jelzik, hogy Brüsszel nemcsak a tagállami védelmi kiadások növelését sürgeti, hanem egy szorosabban integrált európai biztonsági és védelmi rendszer kiépítésére törekszik, amelyben Ukrajna már nem pusztán támogatott országként, hanem technológiai és hadiipari partnerként is megjelenik.

Az Oxford Economics elemzése szerint az európai védelmi önellátás felé tett gyors elmozdulás több száz milliárd eurós többletkiadás árán is csak korlátozott növekedési többletet hozna. Az intézet két, a kilátásokat keretbe foglaló forgatókönyvet modellezett: egy önellátásra irányuló gyorsítást, illetve egy olyan pályát, amelyen a kormányokon eluralkodik a védelmi kiadási fáradtság. Az önellátási forgatókönyvben az európai NATO-tagoknak 2035-ig 1000 milliárd eurós felszerelési és személyi hiányt kellene pótolniuk – ez 400 milliárd euróval haladja meg az alappálya feltételezéseit.

A Shield AI ötéves szándéknyilatkozatot írt alá a PGZ Csoporttal és annak leányvállalatával, a WZL-2-vel az AI-vezérelt, függőleges fel- és leszállásra képes, alacsony észlelhetőségű X-BAT csapásmérő repülőgép lengyelországi tervezéséről, gyártásáról, szállításáról és üzemben tartásáról.

Az Európai Védelmi Ügynökség legfrissebb jelentése szerint a futó PESCO-projektek megalapozhatják az 1,5 milliárd eurós európai védelmi ipari programban (EDIP) rögzített közös európai érdekű védelmi projekteket (EDPCI), amelyekre a tagállamok eddig kilenc nagyszabású javaslatot nyújtottak be. A 74 futó PESCO-projektet érő, alulteljesítésre és a kézzelfogható eredmények hiányára vonatkozó kritikák ellenére az EDA értékelése szerint a projektek többsége halad, éves összevetésben előrelépéssel a katonai mobilitás, a kiber- és a tengeri képességek terén.

A HENSOLDT 15 millió euró értékű szerződést írt alá a Bundeswehr beszerzési hivatalával (BAAINBw) az Optarion missziótámogató rendszer továbbfejlesztésére, amely földi állomásként interfészt képez a katonai légijárművek és a német haderő Battle Management System vezetési-irányítási hálózata között. A megoldás lényege, hogy a már hadrendben álló platformok – köztük a Tiger, az NH90 és a CH-53GA helikopterek – a légijárművek módosítása nélkül, kizárólag szoftveres és földi infrastruktúra révén integrálhatók a digitális hálózatba, csökkentve az integrációs ráfordítást és költséget.