Hírek

Kína július 24-én további 14 európai szervezettel szemben tiltott meg kettős felhasználású termékeket érintő exportot, válaszul az EU 21. orosz szankciós csomagjára. Az intézkedés olyan védelmi és technológiai szereplőket is érint, mint a Rheinmetall és a lengyel Vigo Photonics, és a kínai eredetű termékek harmadik országokon keresztüli továbbértékesítését is korlátozza. A lépés azért jelentős, mert az uniós szankciós politika immár közvetlen ellátásilánc-következményekkel járhat az európai védelmi iparban. A ritkaföldfémekhez, elektronikai alkatrészekhez és más kettős felhasználású termékekhez való hozzáférés szigorítása tovább erősítheti az európai stratégiai autonómiáról és kritikusnyersanyag-függőségről szóló vitát.

Az ING védelmi vállalatoknak nyújtott hitelállománya már meghaladja a kétmilliárd eurót, és a bank vezérigazgatója szerint a következő néhány évben akár meg is duplázódhat. A finanszírozás már nemcsak a nagy fegyvergyártókra terjed ki: a bank dróntechnológiai, kiberbiztonsági, elektronikai és védelmi ellátásilánc-vállalatok előtt is egyre szélesebbre nyitja a hitelezést. A fordulat azt jelzi, hogy a védelmi ipar finanszírozása fokozatosan bekerül az európai kereskedelmi bankok főáramú üzleti tevékenységébe. A korábban reputációs és fenntarthatósági megfontolások miatt óvatos pénzintézetek egyre inkább a stratégiai biztonság, az európai ipari kapacitások és a NATO-tagállamok növekvő kereslete felől közelítik meg az ágazatot. Az ING terve különösen a kisebb és közepes technológiai vállalatok számára lehet fontos, amelyeknek a gyártás felfuttatásához, a készletfinanszírozáshoz és a nagy állami megrendelések előfinanszírozásához jelentős banki forrásokra van szükségük.

Ukrajna 2027 első felére szeretné elkészíteni a Freyja nevű európai ballisztikus rakétavédelmi rendszer működő prototípusát, amelynek célja az orosz rakéták elfogása és az amerikai Patriot rendszerektől való függőség csökkentése. A nyílt architektúrára épülő projektben Ukrajna indítóberendezést és elfogórakétát biztosítana, míg európai partnereitől korszerű radarokat, érzékelőket, irányítástechnológiát és szakértelmet vár. A tíz európai országot és több jelentős hadiipari vállalatot összefogó kezdeményezés egy rugalmasan konfigurálható, alacsonyabb költségű rendszer létrehozását célozza.

A német kormány új befektetési alapot hoz létre, amely közvetlen tulajdonrészt vásárolhat katonai alkalmazásokat fejlesztő startupokban és scaleupokban. Az alap méretét egyelőre nem közölték. Berlin szerint az olyan cégek, mint a Helsing vagy az ARX Robotics, gyorsabban tudnak új képességeket piacra vinni, mint a hagyományos beszerzési rendszer, miközben Németország továbbra is jelentősen lemarad az Egyesült Államok mögött a startupok magántőke-finanszírozásában. Az új eszköz egy szélesebb startupstratégia része, amely több tőkét, kevesebb bürokráciát és könnyebb növekedést ígér a német technológiai cégeknek.

Tajvan már nemcsak biztonságpolitikai kérdés, hanem az amerikai technológiai gazdaság egyik kulcsa. Az AI-boom miatt a TSMC és a tajvani chipgyártás nélkülözhetetlenné vált az amerikai techcégek számára, miközben Tajpej látványosan csökkentette gazdasági függését Kínától. Ez növeli Tajvan stratégiai értékét, de a kockázatot is: egy kínai támadás azonnal megrázná a globális chip- és AI-ellátást. Minél több amerikai figyelmet és katonai erőforrást köt le Tajvan, annál kevesebb juthat Európára.

A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes politikai megállapodást ért el a 115 millió eurós AGILE-programról, amely gyorsított támogatásokkal, tesztelési és tanúsítási hozzáféréssel, valamint egyszerűbb beszerzési lehetőségekkel segítené a védelmi technológiákat fejlesztő kkv-kat, startupokat és scaleupokat. A program célja, hogy lerövidítse a prototípusok és a ténylegesen alkalmazható katonai képességek közötti utat; indulását 2027 elejére tervezik.

Az Európai Bizottság és Ukrajna új védelmi ipari partnerséget írt alá, amelynek célja az európai és az ukrán hadiipar szorosabb integrációja, a közös gyártás bővítése és a szabványok gyors összehangolása. A megállapodás részeként elindult az EU–Ukrajna Drone Deal is, amely európai és ukrán vállalatok közös fejlesztéseire, technológiatranszferre, valamint drón- és drónelhárító rendszerek gyártására épül. A Bizottság ezzel párhuzamosan újabb 1 milliárd eurót folyósított Ukrajnának drónbeszerzésekre a 90 milliárd eurós Ukraine Support Loan keretében. Emellett jóváhagyott egy 10 milliárd eurós finanszírozási tervet további drónok, rakéták és harci repülőgépek beszerzésére. Ukrajna teljes jogú résztvevője lett az Európai Védelmi Alapnak és az EDIP programnak is, így ukrán és uniós vállalatok közösen pályázhatnak védelmi kutatás-fejlesztési projektekre.

A NATO Communications and Information Agency az amerikai Anduril Lattice platformját választotta ki az eAirC2 Data Platform Initiative kilenc hónapos értékelési szakaszára. A rendszer célja, hogy a NATO légi műveleteiben összekapcsolja a meglévő és új vezetés-irányítási rendszereket, többek között a légtérellenőrzést, a légiirányítást, a légiművelet-tervezést, az erők alkalmazásának koordinációját és a hadműveleti adatmegosztást. A megoldás nyílt architektúrára épül, és úgy tenné lehetővé a szövetségesek közötti biztonságos adatcserét, hogy közben minden tagállam megőrizné a saját műveleti adatai feletti ellenőrzést. Az Anduril nemcsak drónokkal, elfogóeszközökkel és egyéb effektorokkal jelenik meg Európában, hanem a NATO egyik kulcsfontosságú digitális vezetés-irányítási modernizációs programjában is.

A finn NestAI olyan mesterséges intelligencia-platformot indít, amelyet a finn és az észt haderő saját, szuverén katonai AI-modellek fejlesztésére használhat. A NestOS valós adatok alapján képes szimulálni az ellenséges műveleteket, támogatva a hadműveleti tervezést, a kiképzést és a pilóta nélküli autonóm rendszerek alkalmazását. A vállalat az általános célú nyelvi modellek helyett drónokból és más katonai eszközökből származó adatokra épülő, szakterület-specifikus megoldásokra összpontosít.

A brit védelmi minisztérium 3,16 millió fontos szerződést kötött három vállalattal — Frankenburg Technologies, Greenjets és Cambridge Aerospace — kis költségű drónelfogó rendszerek fejlesztésére és tesztelésére. A LCADE-program a brit vezetésű LEAP európai kezdeményezés része, amelyben az Egyesült Királyság mellett Lengyelország, Franciaország, Olaszország és Németország is részt vesz. A cél olyan tömegesen gyártható elfogóeszközök kifejlesztése, amelyekkel olcsóbban lehet kezelni a nagy számban alkalmazott drónokat, mint hagyományos légvédelmi rakétákkal. Ipari szempontból a program azért érdekes, mert nem csak nagy védelmi fővállalkozókra épít: a brit modell kkv-kat és új belépőket is bevon a C-UAS értékláncba, majd a nemzeti fejlesztési szakasz után többnemzeti gyártási és beszerzési irányba léphet tovább.

Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság megállapodott Ukrajnával egy integrált ballisztikusrakéta-védelmi koalíció létrehozásáról. A francia elnökség szerint a cél egy olyan közös rakétavédelmi architektúra kialakítása, amely képes elrettenteni és kezelni a jövőbeli rakétafenyegetéseket, miközben kiegészíti a részt vevő országok már meglévő vagy beszerzés alatt álló európai megoldásait. Ipari szempontból ez a szenzorok, tűzvezetés, elfogórakéták, parancsnoki rendszerek és rendszerintegráció iránti keresletet növelheti; Ukrajna bevonása pedig közvetlen harctéri tapasztalatot adhat a fejlesztésekhez.

A NATO új kezdeményezéseket indított a transzatlanti védelmi ipari együttműködés felgyorsítására. A NATO Front Door for Industry egységes belépési pontot biztosít a vállalatoknak a beszerzési és innovációs lehetőségekhez, míg a NATO Engine célja az ipari gyártókapacitások bővítése és a határokon átnyúló vállalati együttműködés erősítése.