Tanulmányok

A tanulmány a magyar haderőreform stratégiai környezetét vizsgálja az európai és globális biztonsági folyamatok kontextusában. Elemzi az Európai Unió biztonság- és védelempolitikájának alakulását, valamint azt, hogy a stratégiai autonómia és az új biztonsági kihívások – például a kibertér és az űr – hogyan befolyásolják Magyarország haderőfejlesztési törekvéseit.

Az elemzés az International Institute for Strategic Studies (IISS) Military Balance+ adatbázisa alapján vizsgálja az észak-amerikai és európai régiók védelmi kiadásainak alakulását. Az elemzés célja a katonai célokra szánt kiadások változásainak áttekintése az elmúlt másfél évtizedben, a hatalmi átrendeződés bemutatása a trendek komparatív elemzésével, valamint a regionális védelmi dinamikák értelmezése.

A nemzetközi rend átalakulása évtizedünk elejére széleskörű folyamattá vált, mivel az amerikai hegemónia gyengülése és Kína növekvő szerepe figyelhető meg. A világrend változása minden vezető hatalmat stratégiai újragondolásra kényszerít. Az elemzés a nukleáris fegyverkezésre összpontosít, különösen az USA, Oroszország, Kína és India esetében, és vizsgálja a nukleáris eszközökkel kapcsolatos elképzelések változását, valamint a rakétavédelmi rendszerek és hiperszonikus fegyverek hatását a nukleáris erőegyensúlyra.

A 2024-es magyar EU-elnökség kapcsán nemcsak az EU biztonság- és védelempolitikájának fejlődésére, hanem Magyarország két évtizedes műveleti és missziós szerepvállalására is visszatekintünk. Központi kérdésünk, hogy az EU stratégiai autonómiájának erősítése, különösen a közös biztonság- és védelempolitika (CSDP) révén, elengedhetetlen a legújabb kihívások közepette, ha az EU gazdasági versenyképességét és adaptív reagálóképességét meg akarja őrizni.

A tanulmány célja, hogy bemutassa a nemzetbiztonsági szolgálatok szerepét a biztonsági gondolkodásban és a magyar stratégiaalkotásban, különösen a rendszerváltozást követően.