Fogalomtár

Olyan, elsősorban önjáró alvázú tűzeszköz, amely korszerű ballisztikai célszámítógéppel, navigációs berendezéssel és általában automata irányzó berendezéssel rendelkezik. A tűzeszköz kezelőszemélyzete a pusztítandó cél koordinátáit megkapva, a lőelemeket a tűzvezető ponttól függetlenül, önállóan képes meghatározni és kiváltani a tűzcsapást.

Fegyvernemek, szakcsapatok, logisztikai kötelékek alegységeiből létrehozott harcászati színű magasabbegység.

A mesterséges intelligencia katonai alkalmazása, például a döntéstámogatásban, az érzékelők adatainak feldolgozásában, a logisztikában, a fenyegetések azonosításában vagy autonóm rendszerek működtetésében.

Pilóta nélküli eszköz köznyelvi elnevezése. Leggyakrabban pilóta nélküli légi járművekre használják, de tágabb értelemben más, távolról irányított vagy autonóm módon működő platformokra is utalhat.

Olyan katonai tevékenységek összessége, amelyek az elektromágneses környezetben, az elektromágneses energia tudatos használatával biztosítják az elektromágneses műveletek részeként végrehajtott támadó és védelmi jellegű hatások és célok elérését.

Katonai szempontból az ellátásbiztonság a katonai ellátási lánc kielégítő működését jelenti, amelyhez krízisidőszakban mindenképpen szükséges a mozgósítási biztonság megfelelő szintje és a hadiipari értékláncokhoz történő hozzáférés biztosítottsága.

A nemzetközi erőszak-alkalmazás (agresszió) megelőzésének, a már folyó harccselekmények eszkalációja megakadályozásának egyik módja. Kísérlet a lehetséges ellenfél meghatározott cselekvési formáktól való eltérítésére olyan kockázatok jelzésével, amelyek aránytalanul nagyok lehetnek számára az elérni remélt nyereséghez képest.

Nemzetközi megállapodások, szabályok és ellenőrzési mechanizmusok rendszere, amely a fegyverek fejlesztésének, telepítésének, elterjedésének vagy alkalmazásának korlátozására irányul.

A katonai felderítés az ellenség vagy a potenciális ellenség tevékenységéről és erőforrásairól, katonai erők és eszközök alkalmazásával, figyeléssel, illetve más érzékelési (aktív és passzív) módszerekkel történő információgyűjtés, továbbá bizonyos területre (műveleti tér) vonatkozó meteorológiai, vízrajzi vagy földrajzi (geoinformációs) adatok megszerzésére irányuló (harc-) feladat (küldetés vagy rendeltetés).

Azok a tevékenységek és rendszerek, amelyek információt gyűjtenek az ellenfélről, a műveleti környezetről és a várható fenyegetésekről. Ide tartozhatnak emberi, technikai, légi, űralapú és digitális források is.

Olyan pilóta nélküli légi járművek, amelyek elsősorban megfigyelési és hírszerzési feladatokat látnak el a harci térségen.

Minden olyan haditechnikai eszköz, illetve felszerelési tárgy, amelyet a felderítőszervek felderítési feladataik végrehajtása során adatszerzési feladataik megvalósítása érdekében igénybe vesznek.

Politikatudományi és politikai irányzat, amely az állam társadalmi gazdasági viszonyait, fejlődését, nemzetközi törekvéseit elsősorban földrajzi tényezőkre (földrajzi fekvés, területi tényezők, lakosság, természeti adottságok) vezetik vissza; azoknak meghatározó jelentőséget tulajdonít.

Némely állam (USA, Nagy-Britannia, Franciaország stb.) egy kori repülőneme, a hadászati támadó erők részét alkották.

A fegyveres erők azon képessége, hogy meghatározott időn belül, megfelelő személyi, technikai és logisztikai feltételek mellett bevethetők legyenek.

A hadiiparban folyó alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységek összessége, amelynek célja egy problémára való új megoldás felfedezése, vagy pedig új termék, új szolgáltatás és új tudás megalkotása a védelmi szektorban felmerülő feladatok hatékony végzéséhez.

Nem más, mint tudatában lenni annak, hogy mi történik a környezetünkben vagy a felügyeleti körzetünkben, annak érdekében, hogy megértsük, hogy bizonyos információk, események vagy egy félnek a cselekedetei hogyan befolyásolhatják a céljaink elérését rövidebb vagy hosszabb távon.

A politikai, továbbá katonai stratégiai célok elérésében megnőtt a nem katonai eszközök jelentősége; elmosódnak a határok a háború és a béke között, megszűnni látszik a hadüzenet intézménye. Ezeknek az eszközöknek, technológiáknak, eljárásoknak, valamint technikáknak a hatékonysága számos esetben és helyzetben felülmúlja a hagyományos értelemben vett fegyverekét, illetve azok erejét.

Olyan észszerűsítő, újító, alkotó folyamatok – a tevékenységek bármely szférájában –, amelyek az előző állapothoz képest pozitív irányú, gazdagító változásokat hoznak létre. Saját munkánk optimalizálására irányuló, lényeges, közvetlenül gyakorlati változtatási folyamat, a fejlesztés alap formája.

A nemzetközi (katonai) együttműködési készségre utaló kifejezés. A haderők tekintetében feltételezi, hogy a meghatározott szövetségen belül a katonai szervezetek vezetése és haditechnikai eszközökkel való felszereltsége, a harceljárások, továbbá a katonák felkészültsége lehetővé teszi a szoros együttműködést, a törzsek közötti normális kommunikációt, fegyverrendszereik megfelelő kapcsolódási lehetőségeit (kompatibilitás), a térkép-, lőszer- és üzemanyag-ellátás összehangolt rendjét stb., vagyis mindazt, ami a kitűzött cél elérését optimális erőbevetéssel lehetővé teszi.

Az a folyamat, amelynek során az állam vagy a fegyveres erők fegyverrendszereket, járműveket, felszereléseket, szolgáltatásokat vagy technológiai megoldásokat szereznek be.

A katonai felderítőrendszer általában hadászati szintjéhez köthető, jogszabályban rögzített módon a katonai hírszerző szervek által békében és háborúban egyaránt, folyamatosan minden lehetőség felhasználásával végzett tevékenysége, a (várható) ellenséges országok katonapolitikai helyzetére, hadigazdasági potenciáljára, fegyveres erőire, valamint a hadszínterekre vonatkozó adatok megszerzése, tanulmányozása, felhasználásra történő átadása céljából.

A haderő mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásával foglalkozó tudomány.

A csapatok és haditechnikai eszközök gyors, szervezett és hatékony mozgatásának képessége országon belül vagy országok között, beleértve az ehhez szükséges infrastruktúrát és szabályozási feltételeket is.

A fegyveres erők hosszú távú fejlesztése annak érdekében, hogy meghatározott feladatokat és műveleteket hatékonyan tudjanak végrehajtani. Ide tartozik az állomány, a technológia, a kiképzés, a doktrína és a szervezet fejlesztése is.

Olyan technológia, termék vagy tudás, amely polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható.

Azoknak az eszközöknek, politikáknak, biztonsági koncepcióknak, biztonsági garanciáknak, biztonsági technológiáknak, irányelveknek, kockázatkezelési módszereknek, tevékenységeknek, képzéseknek, valamint a legjobb gyakorlatoknak az összessége, amelyek arra irányulnak, hogy megvédjék a számítógépes és infokommunikációs környezetet, az ezt használó szervezetek és felhasználók eszközeit, rendszereit mind a kibertérben, mind a fizikai térben jelentkező veszélyekkel szemben.

A kollektív védelem esetében „egy szövetség tagállamai kötelezik magukat arra, hogy külön és együtt katonai eszközök bevonásával segítségére lesznek egy (vagy több) tagállamnak a szövetségen kívülről jövő fenyegetés vagy támadás esetén”.

A tüzérség egyik neme. Rendeltetése az ellenséges harckocsik, önjáró lövegek és más páncélozott célok megsemmisítése.

Az EU közös biztonság- és védelempolitikája területén a lisszaboni szerződés egyik legfontosabb újítása az volt, hogy a megerősített együttműködés formájaként létrehozott egy új, rugalmas együttműködési eszközt, a PESCO-t. Célja, hogy elősegítse az interoperabilitást, a képességhiányok csökkentését, illetve a védelmi területen történő együttműködés megerősítését.

A repülőrendszer része, csupán a levegőben levő rendszerelemre utaló megfogalmazás. A fedélzetén személyzet nem tartózkodik, a légi járművet (repülő szerkezetet) általában programvezérléssel navigálják, fedélzeti rendszereit, esetleges megfigyelőrendszereit szintén távolról kezelik.

Rendszerszemléletű megközelítést tükröző megfogalmazás, a légi jármű lehet merev- vagy forgószárnyas, többször felhasználható (különösen a földi elemei) sokoldalú eszközhalmaz, amelynek repülőplatformja fegyverek, zavaró-, felderítő- és megfigyelőeszközök hordozására és alkalmazására képes. A rendszer részét képezi továbbá az irányítóeszköz vagy -állomás, az adattovábbító berendezések, antennák, titkosító modulok stb. Az ilyen rendszerek alkalmazhatósága a mikroelektronika fejlődésével folyamatosan bővül.

Több, egymással koordináltan működő pilóta nélküli rendszer alkalmazása egy időben, közös feladat végrehajtására. Előnye lehet a rugalmasság, a túlterheléses hatás és a nagyobb lefedettség.

Egy állam vagy politikai közösség képessége arra, hogy alapvető biztonsági és védelmi kérdésekben saját döntései alapján, külső függőségek nélkül vagy azok minimalizálásával tudjon cselekedni.

Műholdak és más űreszközök alkalmazása hírszerzési, megfigyelési, felderítési, kommunikációs vagy navigációs feladatok támogatására.

Azoknak a vállalatoknak, beszállítóknak, alvállalkozóknak, logisztikai szereplőknek és folyamatoknak az összessége, amelyek a védelmi termékek és szolgáltatások előállításához és rendelkezésre állásához szükségesek.

Fogalma a hadiipar kiterjesztéseként jött létre, bevonva olyan rokon iparágakat, amelyek egyre inkább összefonódnak a hagyományos értelemben vett hadi iparral. Így a hadiipari vállalatok mellett beletartoznak a védelmi szektor egyéb szervezetei, például a rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok, magánbiztonsági cégek stb. számára termékeket és szolgáltatásokat kínáló vállalatok is.

Azoknak a vállalatoknak, kutatóhelyeknek, gyártókapacitásoknak, szakembereknek és technológiai képességeknek az együttese, amelyek egy ország vagy régió védelmi szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek.

Közös műszaki, minőségi és eljárási szabványok alkalmazása annak érdekében, hogy a különböző rendszerek és szervezetek együttműködése egyszerűbb, biztonságosabb és hatékonyabb legyen.

A fenyegetések, célok, képességigények és erőforrások összehangolt felmérésének és elosztásának folyamata annak érdekében, hogy a fegyveres erők a jövőbeni feladatokra is felkészültek legyenek.

Azoknak a szervezeti, technikai és eljárási megoldásoknak az összessége, amelyek lehetővé teszik a katonai erők irányítását, koordinációját és ellenőrzését.

A tüzérség automatizált vezérleti rendszere elektronikus számítástechnikai eszközök révén automatizált információ- és adatgyűjtéssel, feldolgozással, tárolással és továbbítással működő harcvezetési rendszer. Feladata a tüzérség automatizált harc- és tűzvezetési rendszerének biztosítása egy fejlett kommunikációs és számítógépes hálózaton keresztül, a tüzérségnél meglévő harcvezető, tűzvezető és felderítő rendszerek – mint a vezetési rendszer alrendszereinek – összekapcsolásával: együttműködés megvalósítása a tűztámogatás feladataiban résztvevő erőkkel (például repülőkkel, harci helikopterekkel, elektronikai hadviselés eszközeivel stb.): más csapatok vezetési rendszereivel információcserék biztosítása nemzeti és szövetséges feladatok végrehajtásában.