Hírek

Az európai fegyverkezés és a kettős felhasználású űrtechnológiák iránti kereslet növekedése konszolidációra kényszeríti az olasz űripart. A megrendelők már nemcsak alkatrészeket, hanem komplett rendszereket és nagy programok kezelésére képes beszállítókat keresnek, miközben az ágazatot főként kis, specializált cégek alkotják. A növekedés fő akadálya a tőkehiány. Ennek enyhítésére 300 millió eurós finanszírozási program indult, Olaszország pedig 2028-ig 7,8 milliárd eurót fordít az ágazatra, ebből 3,5 milliárdot ESA-programokra. Az Officina Stellare és a D-Orbit már felvásárlásokkal bővíti képességeit; a fő kihívás a méretnövelés az innovációs előnyök megőrzése mellett.

Bulgária átmenetileg használt vadászgépek beszerzését mérlegeli, miután kiderült, hogy a megrendelt F–16 Block 70-esek második, nyolc gépből álló sorozatának átadása akár 2030-ig is elhúzódhat. A bolgár védelmi miniszter a Lockheed Martintól azt várja, hogy a késés ne növelje a szerződés költségeit, és a gyártó tegyen konkrét lépéseket a szállítás felgyorsítására. Az első nyolc F–16-os a tervek szerint már a következő évben hadrendbe állhat, de a későbbi gépek megérkezéséig Szófia használt repülőgépekkel biztosítaná a légierő működőképességét, a szükséges alkatrészellátást és a pilóták kiképzését.

A lengyel kormány jelezte, hogy igényt tartana a más tagállamok által esetlegesen fel nem használt SAFE-forrásokra. Paweł Zalewski védelmi miniszterhelyettes szerint Varsó további projekteket készítene elő, és ezekről újabb tárgyalást folytatna az Európai Bizottsággal. A plusz finanszírozás többek között katonai szállító- és légi utántöltő repülőgépek beszerzésére használnák fel.

A Boeing és a Rheinmetall az MQ-28 Ghost Bat pilóta nélküli harci repülőgépet ajánlja Németországnak a Collaborative Combat Aircraft (CCA) képesség 2029-ig történő gyors kialakítására. A koncepció lényege, hogy egy már tesztelt és működő platformra integrálnák a német szenzorokat, fegyvereket és küldetésirányító szoftvereket, miközben a Rheinmetall önálló rendszerintegrációs kapacitást építene ki Németországban. A programba a Rohde & Schwarz, a Diehl Defence és a HENSOLDT is bekapcsolódna, a szoftverfejlesztés, a misszióintegráció és a kapcsolódó szellemi tulajdon pedig a német ipari ökoszisztémában maradna. A cégek szerint ez lehetővé tenné, hogy Berlin egy teljesen új platform hosszú fejlesztése nélkül gyorsan jusson levegő-levegő és levegő-föld feladatokra alkalmas CCA-képességhez, miközben hosszabb távon saját technológiai és integrációs autonómiáját is erősíti.

Spanyolország 2033-ig meghosszabbítja hozzáférését a francia CSO katonai műholdas felderítő rendszerhez. Madrid 62 millió eurót fordít az opcionális időszak aktiválására, a földi szegmens fenntartásával és a küldetésben való részvétellel együtt pedig az együttműködés értéke 2027–2033 között 90 millió euróra emelkedik. A döntés azt mutatja, hogy Spanyolország önálló űrfelderítési képességei még nem képesek kiváltani a francia rendszert. A CSO nagy felbontású optikai és infravörös képeket biztosít hírszerzési, megfigyelési és művelettervezési célokra, miközben Franciaország egyre fontosabb európai katonai űrszolgáltatóvá válik. Az együttműködés stratégiai jelentősége így jóval nagyobb a szerződés pénzügyi értékénél: Párizs technológiai és politikai befolyása is erősödik az európai biztonsági architektúrában.

Kína július 24-én további 14 európai szervezettel szemben tiltott meg kettős felhasználású termékeket érintő exportot, válaszul az EU 21. orosz szankciós csomagjára. Az intézkedés olyan védelmi és technológiai szereplőket is érint, mint a Rheinmetall és a lengyel Vigo Photonics, és a kínai eredetű termékek harmadik országokon keresztüli továbbértékesítését is korlátozza. A lépés azért jelentős, mert az uniós szankciós politika immár közvetlen ellátásilánc-következményekkel járhat az európai védelmi iparban. A ritkaföldfémekhez, elektronikai alkatrészekhez és más kettős felhasználású termékekhez való hozzáférés szigorítása tovább erősítheti az európai stratégiai autonómiáról és kritikusnyersanyag-függőségről szóló vitát.

Az ING védelmi vállalatoknak nyújtott hitelállománya már meghaladja a kétmilliárd eurót, és a bank vezérigazgatója szerint a következő néhány évben akár meg is duplázódhat. A finanszírozás már nemcsak a nagy fegyvergyártókra terjed ki: a bank dróntechnológiai, kiberbiztonsági, elektronikai és védelmi ellátásilánc-vállalatok előtt is egyre szélesebbre nyitja a hitelezést. A fordulat azt jelzi, hogy a védelmi ipar finanszírozása fokozatosan bekerül az európai kereskedelmi bankok főáramú üzleti tevékenységébe. A korábban reputációs és fenntarthatósági megfontolások miatt óvatos pénzintézetek egyre inkább a stratégiai biztonság, az európai ipari kapacitások és a NATO-tagállamok növekvő kereslete felől közelítik meg az ágazatot. Az ING terve különösen a kisebb és közepes technológiai vállalatok számára lehet fontos, amelyeknek a gyártás felfuttatásához, a készletfinanszírozáshoz és a nagy állami megrendelések előfinanszírozásához jelentős banki forrásokra van szükségük.

Ukrajna 2027 első felére szeretné elkészíteni a Freyja nevű európai ballisztikus rakétavédelmi rendszer működő prototípusát, amelynek célja az orosz rakéták elfogása és az amerikai Patriot rendszerektől való függőség csökkentése. A nyílt architektúrára épülő projektben Ukrajna indítóberendezést és elfogórakétát biztosítana, míg európai partnereitől korszerű radarokat, érzékelőket, irányítástechnológiát és szakértelmet vár. A tíz európai országot és több jelentős hadiipari vállalatot összefogó kezdeményezés egy rugalmasan konfigurálható, alacsonyabb költségű rendszer létrehozását célozza.

A német kormány új befektetési alapot hoz létre, amely közvetlen tulajdonrészt vásárolhat katonai alkalmazásokat fejlesztő startupokban és scaleupokban. Az alap méretét egyelőre nem közölték. Berlin szerint az olyan cégek, mint a Helsing vagy az ARX Robotics, gyorsabban tudnak új képességeket piacra vinni, mint a hagyományos beszerzési rendszer, miközben Németország továbbra is jelentősen lemarad az Egyesült Államok mögött a startupok magántőke-finanszírozásában. Az új eszköz egy szélesebb startupstratégia része, amely több tőkét, kevesebb bürokráciát és könnyebb növekedést ígér a német technológiai cégeknek.

Tajvan már nemcsak biztonságpolitikai kérdés, hanem az amerikai technológiai gazdaság egyik kulcsa. Az AI-boom miatt a TSMC és a tajvani chipgyártás nélkülözhetetlenné vált az amerikai techcégek számára, miközben Tajpej látványosan csökkentette gazdasági függését Kínától. Ez növeli Tajvan stratégiai értékét, de a kockázatot is: egy kínai támadás azonnal megrázná a globális chip- és AI-ellátást. Minél több amerikai figyelmet és katonai erőforrást köt le Tajvan, annál kevesebb juthat Európára.

A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes politikai megállapodást ért el a 115 millió eurós AGILE-programról, amely gyorsított támogatásokkal, tesztelési és tanúsítási hozzáféréssel, valamint egyszerűbb beszerzési lehetőségekkel segítené a védelmi technológiákat fejlesztő kkv-kat, startupokat és scaleupokat. A program célja, hogy lerövidítse a prototípusok és a ténylegesen alkalmazható katonai képességek közötti utat; indulását 2027 elejére tervezik.

Az Európai Bizottság és Ukrajna új védelmi ipari partnerséget írt alá, amelynek célja az európai és az ukrán hadiipar szorosabb integrációja, a közös gyártás bővítése és a szabványok gyors összehangolása. A megállapodás részeként elindult az EU–Ukrajna Drone Deal is, amely európai és ukrán vállalatok közös fejlesztéseire, technológiatranszferre, valamint drón- és drónelhárító rendszerek gyártására épül. A Bizottság ezzel párhuzamosan újabb 1 milliárd eurót folyósított Ukrajnának drónbeszerzésekre a 90 milliárd eurós Ukraine Support Loan keretében. Emellett jóváhagyott egy 10 milliárd eurós finanszírozási tervet további drónok, rakéták és harci repülőgépek beszerzésére. Ukrajna teljes jogú résztvevője lett az Európai Védelmi Alapnak és az EDIP programnak is, így ukrán és uniós vállalatok közösen pályázhatnak védelmi kutatás-fejlesztési projektekre.